Pusztakamarás – Kemény kastély

Pusztakamarást a Mezőség jelképeként is nevezhetjük, mára már szimbólumává vált, hiszen ez a település Kemény Zsigmond nyugvóhelye, Sütő András szülőfaluja.

Pusztakamarás Kemény birtok volt, a falu felett látható ma is a Kemény család elhagyott és omladozó kastélya. A rendszerváltás után visszakapott kastélyt sajnos ma sem gondozza senki, az idő belemélyesztette vasfogát és könyörtelenül rombolja az épületet.

Kemény Zsigmond regényíró ebben a kastélyban töltötte életének utolsó éveit, és itt is van eltemetve.

DSCN8831 DSCN8833 DSCN8834 IMG_5181_s IMG_5182_s IMG_5184_s IMG_5186_s IMG_5187_s IMG_5190_s IMG_5191_s

Aranyosgerend – Kemény-Bánffy kastély

Az aranyosgerendi kastély vagy Kemény-Bánffy kastély a település református templomának a közelében, az Aranyos partján található.

Az aranyosgerendi Kemény-Bánffy kastélyról először egy1268-as dokumentumban tesznek említést, ekkor már a kastély a Gerendi család tulajdonában volt. 1597-ben a Gerendi család török pártsága miatt elvesztette birtokát és kastélyát, majd a Jósika és Sarmasághy családok tulajdonába került.

1629-ben Kemény Boldizsár átvette a falu egy részét Bethlen Gábortól, és 1861-ig a Kemény család tulajdonában volt. Kemény Sámuel (a Kemény család utolsó leszármazottja) halála után (1861), a kastélyt Kun Josephine és férje Wilhelm Klebelsberg örökölte. Később a Zichy és Bánffy család örökölte.

A két világháború alatt a kastély súlyosan megrongálodott, különösen 1918 és 1919 között. A kommunista rezsim alatt a Mezőgazdasági Szövetkezet működött az épületben, a melléképületek nagy részét lerombolták. Jelenleg s kastélynak 44 szobája van.

1990-ben a Bánffy család visszakapta a kastélyt és az aranyosgerendi telkeket, 2003-ban Bánffy István báró teljes vagyonát a „Bánffy Önkéntes Alapítványnak” adományozza.

A kastélyt egy fogyatékos gyerekkel foglakozó központnak adományozták.
A kastély 2004-ben felkerült a Kolozs Megyei Történelmi Műemlékek listájára.
Jelenleg üresen és elhagyatottan áll, tetőszerkezete omladozik, nincs aki gondját viselje.

 

309P6264303 3033 3055 30110 IMG_4987_s

Gyeke – Béldy kastély

2004 óta szerepel a kastély a Történelmi Műemlékek listáján. A kastélyt Béldy Ákos építtette a 19. században klasszicista stílusban népi elemek díszítéseivel, hiszen a Kolozs megyei prefektusi rang megszerzése után Gyekébe költözött.

Az épület téglalap alakú, rendelkezik földszinttel, pincével, emelettel és a tető szerkezettel. A bejárat két oldalán dór oszlopok vigyázzák még mindig a kastélyba belépőket, és ők fogják össze a vas korlátú teraszt is.

A kastély napjainkban nagyon bizonytalan állapotban van, a pincébe vezető lépcsők és az első emelet szinte már használhatatlanok, a vakolat potyog az épület faláról is.

 

9661 9672 9683 9694 DSCN8778 DSCN8780 DSCN8781 DSCN8786 DSCN8789 DSCN8792 DSCN8793 DSCN8794 DSCN8797 DSCN8798 DSCN8801 DSCN8802 DSCN8804 DSCN8805 IMG_5144_s IMG_5145_s IMG_5146_s IMG_5147_s IMG_5149_s IMG_5150_s IMG_5151_s IMG_5152_s IMG_5154_s IMG_5155_s IMG_5156_s IMG_5162_s

Csucsa – Ady-Boncza kastély

A kastély Bánffyhunyadtól 20 km-re északnyugatra a Sebes-Körös jobb partján fekszik.

1384-ben Chucha néven említik. A domboldalon álló kerti lak, az úgynevezett „fehér ház”, ahol az I. világháború idején Ady Endre is lakott. A vele azonos telken álló kastélyt a 20. Század elején Boncza Miklós, Ady apósa építtette Csinszka (Boncza Berta) édesanyjának. Erre a sarokbástyás, földszintes építményre a mai kastély már nem is emlékeztet. Boncza Berta ugyanis az első világháború után, már Márffy Ödön festőművész feleségeként eladta a birtokot Octavian Goga író-politikusnak. Eddigre a csucsaiak széthordták a berendezést, aminek csak néhány darabját tudta visszaszerezni.  Goga saját ízlése szerint neobizánci stílusban emeletesre építtette át.

A birtokon található még Goga mauzóleuma és emlékmúzeuma is.  A múzeum elsősorban Goga munkásságát és a román nemzeti mozgalomban végzett tevékenységét mutatja be, de emellett sok Adyra vonatkozó anyagot is. A múzeumban igen gazdag gyűjtemény: régi bútorok, festmények, könyvek, népművészeti darabok, és Goga munkásságát bemutató termek tekinthetők meg.

A kertben levő mauzóleum őrzi Octavian Goga és felesége, Veturia Goga hamvait. Egy szoba Ady és Csinszka itt töltött két évének állít emléket. A csucsai kastélyt a költő Octavian Goga tárgyi emlékeivel berendezve emlékházzá, emlékmúzeummá minősítette át az özvegy, és a román államnak ajándékozta 1967-ben. Férje sírhelyére hatalmas mozaikfalat építettet. A muranói mozaik lapokat maga helyezte el a tervrajz alapján. Húsz évig épült a Goga-mauzóleum, ahová 1979-ben bekövetkezett halála után Veturiát is elhelyezték.

IMG_5124_s IMG_5125_s IMG_5126_s IMG_5127_s IMG_5128_s IMG_5129_s IMG_5130_s IMG_5132_s IMG_5133_s IMG_5134_s IMG_5135_s IMG_5137_s