14. Szentbenedek (Mănăstirea) – Kornis kastély

  • Megközelítés: Dés ipari zónájába érve az első nagyobb mellékúton jobbra (tábla jelzi), majd a vasúton átkelve kb. 4,5 km után érünk Szentbenedekre.

Az első műemlék, melyet “hivatalosan” tábla jelez, így nagy elvárásokkal érünk a Kornis kastélyhoz. Az oldalsó bejáratnál állunk meg, így először a később épült újkastélyt járjuk be. A valamikor magtárként használt épületet a XX. század elején tették lakhatóvá, ekkor lett a Kornis család új lakóhelye. “Szokás szerint” iskola és óvoda működött benne, de már évtizedek óta csak a falubeli kölykök találkozóhelye. A meglehetősen egyszerű, dór oszlopsorral díszített kúriát megkerülve látjuk, hogy a hátsó rész beomlófélben, az ezelőtt hét évvel még az oromfalon látható családi címernek pedig ma már nyoma sincs.

Az ókastélyhoz megyünk, melynek kaputornya előtt ott őrködik a két unikornis. A régi, középkori eredetű várhoz a XVI. század végén építtetett reneszánsz épülettömböt Keresztúri Kristóf, Báthory István fejedelem bizalmasa. A kastély 1602-ben került a Kornisok birtokába, mikor Keresztúri Kristóf leányát, Keresztúri Katát feleségül vette Kornis Boldizsár háromszéki főkapitány. Az utolsó nagy építkezést Kornis Zsigmond rendelte el, így készült el 1720-ra a felvonóhíddal és farkasveremmel kiegészített kaputorony. A kapu fölött még látható a gróf egyszarvús-címeres emléktáblája és az építés éve.

Csatlakoznak hozzánk az újkastélynál lófráló gyerekek, akik nem szolgálnak túl sok történelmi ténnyel, de váltik hajtogatnak egy könnyező ikont, amelyet “a király” itt a kastélyban tartott. Sehogyse fér össze a fejemben a régi magyar nemesi család és az ortodox jelkép, de nincs igazam, mert Kornis Zsigmond gubernátor tényleg elhozatta a füzesmikolai ortodox templomból a Könnyező Szűz ikonját, és a kastély kápolnájában helyeztette el. (Az ikon egyébként ma a kolozsvári piarista templomban látható.) Nem tudjuk beazonosítani, hol lehetett az 1784-es részletes leírásban olvasható Szegelet bástya vagy a kastély első emeletén levő Úr háza, Asszony háza, Leányasszonyok háza, Dajkák háza, ahogy ma már a második emeleti Kápolnának és a Királyok palotájának sincs nyoma sem. Részben áll még viszont a Zöld bástya, mely az építőanyagként felhasznált halványzöld kövekről kapta a nevét.

Kornis Zsigmond leszármazottai a második világháborúig lakták a kastélyt, majd 1944 után menekülniük kellett. A gazdátlanul maradt épületet ekkor kezdték kifosztani a falubeliek, és amit nem lehetett elvinni, azt felgyújtották, könyvtárának 9000 kötetből álló gyűjteményét a Szamosba hajították…

Nem tudom elhinni, hogy a szinte teljesen leomlott/lerombolt ókastély ezelőtt hetven évvel még teljes pompájában állt. A birtok mai tulajdonosa egyébként a kastély utolsó urának, gróf Kornis Károlynak jelenleg Budapesten élő lánya, gróf Kornis Gabriella, aki néhány éve ellátogatott Szentbenedekre és felmérte, mit lehetne megmenteni az épületegyüttesből.

5 hozzászólás a(z) “14. Szentbenedek (Mănăstirea) – Kornis kastély” bejegyzéshez

    • A kastélyegyüttes – 1945-ig – az egyik legszebb reneszánsz kastély volt Erdélyben. Bár évtizedek óta szerepel a megmentendő műemlékek listáján, mivel nincs (állami, vagy privát) pénz a renoválására, állaga rohamosan romlik.

  1. Visszajelzés: Kamerás kastélykémek – 5. rész | 22 nap alatt a kastélyok körül

  2. Szerintem a tulajdonos sokat nem tett azóta, hogy meglátogatta a romokat. Egyre rosszabb a kastély állapota, pedig jobb sorsot érdemelne. Mit lehetne tenni? Ha K. Gabriellának nincs rá pénze, nem adhatná el? Vagy manapság már senki sem vesz romos kastélyt? A történelem egy része vész el a kastéllyal…

    • Sajnos ennyire nem egyszerű a képlet. Ha lenne komoly jelentkező, aki az épületeket használatra átvenné, renoválná, majd üzemeltetné, akkor maradna belőle valami az utókor számára… De nincs.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


kilenc − 1 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>