- Megközelítés: Radnóttól 10 km-re Marosvásárhely irányába.
Az impozáns, tető nélküli épületet megpillantva egyből eszembe jut a kapjoni kastély, csakhogy ez sokkal nagyobb és U alakú. Ez a stílus a gödöllői Grassalkovich kastélyt idézi, és mivel IV. Haller Gábor felesége Grassalkovich-lány volt, szinte biztos, hogy a kerelőszentpáli kastély sokadik átépítésekor a gödöllői mintát vették alapul. A jelenlegi épület helyére először a XVI. században húztak fel várat, melyet a kerelőszentpáli ütközet után szinte teljesen megsemmisítettek. A XVII. században több, mint 60 éven át építtették a Hallerek a második várkastélyt, melyet azonban szintén tönkretettek a Rákóczi-féle szabadságharc idején. A ma is álló barokk stílusú kastély a harmadik volt ezen a helyen, melyet 1760-ban kezdett építtetni a már említett IV. Haller Gábor. A szentpáli birtok 1875-ben a szomszédos marosugrai kastély urára, gróf Haller Györgyre szállt.
Végigmegyünk, azaz gyakorlatilag végigbotorkálunk a kastélyon, ugyanis nem csak a tetőzet van beomolva, hanem a földszint is beszakadófélben, így a hepehupás törmelékdombokon végigmasírozva minden lépésnél fennáll a veszélye annak, hogy eltűnünk egyik-másik lyukban. Az emeletre vezető lépcsők közül egyetlen egy maradt meg, a lépcsőforduló fölött pedig még megvan a picike kupolás tetőrész is. A vakolatdíszeket és az íves szemöldökpárkányokat leszámítva ez az egyetlen díszítés, ami megmaradt.
A kastély 1930-as évekbeli virágkora után az első nagy rongálás az 1945-ben átvonuló orosz katonáknak tulajdonítható, négy évvel később pedig a kitelepítéskor a Haller családnak teljesen és végérvényesen el kellett hagynia az épületet. Ezután jött az a pusztítás, ami máshol is jött: a berendezést széthordták és amit nem vihettek, összetörték vagy elégették. A tengernyi kincsből két porcelánkályhát sikerült megmenteni és újra összerakni, ezek a marosvásárhelyi múzeumba kerültek.
2001-ben Haller Ilona visszakapta az épületet, majd az Erdélyi Római Katolikus Főegyházmegyének adományozta. Most, hogy néhány éve teteje sincs, állapota egyre romlik, s a mi ottjártunk is bizonyítja, hogy a kastélyt a körülötte levő vékonyka drótkerítés sem védi az alkalmi lakóktól vagy attól, aki (bármilyen szándékkal) be akar menni.
Mindig sirhatnekom tamad ,ha meglatom milyen pusztitast vegezek nemzeti kincseinkkel. Hogy lehet,hogy az agyonbombazott Nemetorszagban tundokolnek a szebbnel-szebb kastelyok?!
Koszonet a lelkes kutatoknak,fenykep keszitoknek! Igy legalabb valami fennmarad utanuk…..
kedves martha! a jelen épület lepusztulásáért a magyar katolikus egyház okolható! ennek tulajdonába került az örököstől, s ugyebár nincsen pénz még a minimális állagmegőrző intézkedésekre sem …
(nyilván ez napjainkban nem lehet mérvadó érv, hiszen a pénzösszegeket elő lehet teremteni akár a határon túlról is, ám hiányzik a kompetens ember, a vízió s a legkevesebb törődés; mindennek ellenére ülnek rajta amíg porrá nem megy – még nem veszett el újjá lehet építeni)
én sajnos nem értek az avulását lassító módszerek alkalmazásához, viszont ha a környéken élnék legalább az időjárás szélsőségei ellen megóvni próbálnám …
Két éve jelent meg Harmath Feri bácsi életrajzi könyve “Az emlékek megszólalnak” címmel, a szerző életéről, a kastélyról és egykori lakóiról ír. Feleségével, Haller Ilonával voltak a kastély utolsó lakói. A köny beszerezhető az Ugrai Haller kastélyszálló recepciójánál, esetleg a Korunk kiadónál. http://www.korunk.org/?q=ro/node/11828, http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=37482
Egyik legszomorúbb “kastélyos” élményem… Itt is – mint oly sok más helyen – próbáltam elképzelni a fénykort, aztán annál szomorúbb lettem attól, hogy mi maradt. Jó, hogy megmutatjátok, hátha valakinek/valakiknek megszólal a lelkiismerete, vagy kinyílik a pénztárcája
Első 13, romokról készült kép után megjelenik a 14., ami ugyanaz mint a 13., csak fekete-fehér és középen áll egy homályosan kivehető gyerek. Kicsit megilyedtem, túl sok filmet nézhetek