20. Kerelőszentpál (Sânpaul) – Haller kastély

  • Megközelítés: Radnóttól 10 km-re Marosvásárhely irányába.

Az impozáns, tető nélküli épületet megpillantva egyből eszembe jut a kapjoni kastély, csakhogy ez sokkal nagyobb és U alakú. Ez a stílus a gödöllői Grassalkovich kastélyt idézi, és mivel IV. Haller Gábor felesége Grassalkovich-lány volt, szinte biztos, hogy a kerelőszentpáli kastély sokadik átépítésekor a gödöllői mintát vették alapul. A jelenlegi épület helyére először a XVI. században húztak fel várat, melyet a kerelőszentpáli ütközet után szinte teljesen megsemmisítettek. A XVII. században több, mint 60 éven át építtették a Hallerek a második várkastélyt, melyet azonban szintén tönkretettek a Rákóczi-féle szabadságharc idején. A ma is álló barokk stílusú kastély a harmadik volt ezen a helyen, melyet 1760-ban kezdett építtetni a már említett IV. Haller Gábor. A szentpáli birtok 1875-ben a szomszédos marosugrai kastély urára, gróf Haller Györgyre szállt.

Végigmegyünk, azaz gyakorlatilag végigbotorkálunk a kastélyon, ugyanis nem csak a tetőzet van beomolva, hanem a földszint is beszakadófélben, így a hepehupás törmelékdombokon végigmasírozva minden lépésnél fennáll a veszélye annak, hogy eltűnünk egyik-másik lyukban. Az emeletre vezető lépcsők közül egyetlen egy maradt meg, a lépcsőforduló fölött pedig még megvan a picike kupolás tetőrész is. A vakolatdíszeket és az íves szemöldökpárkányokat leszámítva ez az egyetlen díszítés, ami megmaradt.

A kastély 1930-as évekbeli virágkora után az első nagy rongálás az 1945-ben átvonuló orosz katonáknak tulajdonítható, négy évvel később pedig a kitelepítéskor a Haller családnak teljesen és végérvényesen el kellett hagynia az épületet. Ezután jött az a pusztítás, ami máshol is jött: a berendezést széthordták és amit nem vihettek, összetörték vagy elégették. A tengernyi kincsből két porcelánkályhát sikerült megmenteni és újra összerakni, ezek a marosvásárhelyi múzeumba kerültek.
2001-ben Haller Ilona visszakapta az épületet, majd az Erdélyi Római Katolikus Főegyházmegyének adományozta. Most, hogy néhány éve teteje sincs, állapota egyre romlik, s a mi ottjártunk is bizonyítja, hogy a kastélyt a körülötte levő vékonyka drótkerítés sem védi az alkalmi lakóktól vagy attól, aki (bármilyen szándékkal) be akar menni.

5 hozzászólás a(z) “20. Kerelőszentpál (Sânpaul) – Haller kastély” bejegyzéshez

  1. Mindig sirhatnekom tamad ,ha meglatom milyen pusztitast vegezek nemzeti kincseinkkel. Hogy lehet,hogy az agyonbombazott Nemetorszagban tundokolnek a szebbnel-szebb kastelyok?!
    Koszonet a lelkes kutatoknak,fenykep keszitoknek! Igy legalabb valami fennmarad utanuk…..

    • kedves martha! a jelen épület lepusztulásáért a magyar katolikus egyház okolható! ennek tulajdonába került az örököstől, s ugyebár nincsen pénz még a minimális állagmegőrző intézkedésekre sem …
      (nyilván ez napjainkban nem lehet mérvadó érv, hiszen a pénzösszegeket elő lehet teremteni akár a határon túlról is, ám hiányzik a kompetens ember, a vízió s a legkevesebb törődés; mindennek ellenére ülnek rajta amíg porrá nem megy – még nem veszett el újjá lehet építeni)
      én sajnos nem értek az avulását lassító módszerek alkalmazásához, viszont ha a környéken élnék legalább az időjárás szélsőségei ellen megóvni próbálnám …

  2. Egyik legszomorúbb “kastélyos” élményem… Itt is – mint oly sok más helyen – próbáltam elképzelni a fénykort, aztán annál szomorúbb lettem attól, hogy mi maradt. Jó, hogy megmutatjátok, hátha valakinek/valakiknek megszólal a lelkiismerete, vagy kinyílik a pénztárcája :)

  3. Első 13, romokról készült kép után megjelenik a 14., ami ugyanaz mint a 13., csak fekete-fehér és középen áll egy homályosan kivehető gyerek. Kicsit megilyedtem, túl sok filmet nézhetek :D

Hozzászólás a(z) b bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


kettő + 6 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>