• Megközelítés: Mikefalvától 6 km-re vissza Dicsőszentmárton felé.

A szőkefalvi Petrichevich Horváth kastélyba nem akarnak beengedni. A kapusok szigorúan vonogatják a vállukat, idegenvezetőnk erre felhívja telefonon azt a hölgyet, akit jelenlegi tulajdonosa a kastély gondnokságával megbízott. Azt az információt kapjuk, hogy a tulajdonos egy „moldoveanca” és nem tudni, mi a szándéka az épülettel. A gondnok hölgy egy személynek engedélyt ad a belépésre, de szigorúan csak a kertbe, az épület amúgy is zárva. (Közben azon gondolkodom, a telefonálást akár mímelhettük volna is, mert a kapusok csak annyit láttak és hallottak, hogy egy úr telefont emel a füléhez, hangosan elmondja, miről van szó, majd hálásan köszöni, hogy fotózni lehet.)

A kastélyt az 1700-as években építtette báró Petrichevich-Horváth Dániel. Egy négy éve írt újságcikkben még arról olvasok, a szőkefalvi önkormányzat szerette volna megvásárolni az épületet egy Piatra Neamţ-i mezőgazdasági társulástól, mely a rendszerváltás után gyanús körülmények között tett szert a kastélyra (feltételezzük ezek után, hogy a „moldoveanca” a társulás egyik vezetője lehet). Az akkori polgármester a Bécsben élő örököst is kérte, igényelje vissza a birtokot, de gróf Rottenthal Schneider Annát annyira megviselte az államosítás és az utána következő események, hogy nem tart igényt semmire, mely a keserű múlttal kapcsolatos. A hölgy azért sem tenne semmit Szőkefalváért, mert a második világháború idején a legenda szerint a helybéliek árulták el a bevonuló orosz katonáknak, hol rejtőzködik a báró és azok addig itatták, míg a báró alkoholmérgezést kapott és meghalt.