42. Csicsókeresztúr (Cristeștii Ciceului) – Torma ház

  • Megközelítés: Bethlentől 11 km-re nyugatra, Dés irányába.

A csicsókeresztúri Torma házat véletlenül találjuk meg: megállunk szilvát venni és ösztönszerűen elejtjük a kérdést az árus hölgynek, aki azonnal bólogat és útba igazít. Kiderül, ismerte a két Torma fiút, akik a rendszerváltás után visszaigényelték az épületet, sőt, néhány évig egy helyiséget is bérelt tőlük a kúriában (igen, kocsmának, de ezen a témán most nem akadunk fenn).

A sok helyen kastélynak titulált ház látványa lehangoló: gazdátlanul áll, ajtó és ablak nélkül, szemetesen, összefirkálva. Hihetetlennek tűnhet, de a kevésbé ismert nevű család nagyon régi, első említése 1566-ból való. A mai épület helyén a XVI. század végén már udvarház állt, ennek köveit pedig beleépítették a kétszáz évvel később épült kastélyba. Egykori díszítéseiből ma már semmit sem látni, csupán az ívelt ablakok utalnak arra, hogy az egyszerű ház régebbi, mint ahogy az első látásra tűnhet. A nagyteremben levő színpad még a kommunizmus éveit idézi, amikor az épület a falu kultúrotthonaként funkcionált. Miután a már említett Torma fiúk visszaigényelték, rövid időn belül eladták egy vállalkozónak, aki hamarosan csődbe ment, így a kúriát a hitelező bank foglalta le. Nagy kérdőjel, hogy mi lesz további sorsa.

3 hozzászólás a(z) “42. Csicsókeresztúr (Cristeștii Ciceului) – Torma ház” bejegyzéshez

  1. Remélem nem mentetek át Bethlenen és nem kerestétek fel a bethleni kastélyokat.
    Érdekes lenne róluk is olvasni.

    • Veress Anna – A Nagykarolyi Karolyi grofok ltroasmazzetai nem kaptak vissza a Nagykarolyban levo Karolyi kastelyukat, ami az ezer eves multtal rendelkezo Karolyi csalad osi feszke. Karolyi Melinda grofno 1940 ben ugyanis a magyar hadseregnek ajandekozta, kadetiskola mukodott benne 1943 ig, aztan a roman allame lett. A kastely most a varos tulajdona, teljes restauralas alatt all, europai unios penzbol. A kastelyt korulvevo 10 hektaros kertben all a Karolyi Antal grof altal a XIII. szazad masodik feleben epitett kooszlopos boltives lovarda. A benne mukodo EQUUS lovas egyesuletet vezetem 2000 ota. Lipicai lovaink vannak. Evente 50-70 gyerek lovagol nalunk hosszabb-rovidebb ideig.A Kalnokyak is hires lotenyesztok voltak, akarcsak a Karolyiak. lattam Kalnoky Anna grofnet a kolozsvari televizioban beszelni, szivbol orulok, hogy a lovak az o eletukben is ujra jelen vannak, korulotte is ott vannak a gyerekek es nem az uzlet dominal.

  2. Torma Zsófia: (Sz: Csicsókeresztúr, 1832 szeptember 26.-án 3 – Mh: Szászváros, 1899 november 14.-én)
    1832-ben született Csicsókeresztúron nagybirtokos szülők gyermekeként. Családi környezetének is köszönheti a régészethez, illetve az ásatásokhoz való elkötelezettségét, valamint a tudományok iránti szeretetét. Apja, Torma József, aki országgyűlési képviselő és Szolnok-Doboka alispánja volt, szintén végzett ásatásokat. Tanulmányozta a budapesti levéltárakat és a birtokával szomszédos Ilosva község környékén levő Gorgiána-Zutor római lelethelyet. Neki köszönhetjük Szolnok-Doboka vármegye ezer éves múltjának történelmi leírását. Az apa régészet iránti elkötelezettségét sikeresen tovább adta Károly fiának is, aki a magyar és a külföldi tudományos világ nagy büszkesége és elismert régésze lett. Károly 1879-ben Kolozsvárott kiadatta apja munkáját: Oklevelészeti naptár/Calendarium Diplomaticum címmel. Károly férfi lévén tehetségét könnyebben ki tudta bontakoztatni, mint bölcsészdoktor, régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő vagy mint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. Érdeklődése középpontjába Magyarország római korszakának feltárása állott.
    Miért fontos Torma Zsófia munkássága?
    1) A régésznõ elsőnek tárta fel az újkökori TORDOSI kultúrát, mely őskori lelőhelyet, húsz éves, folyamatos kitartással vizsgált.
    2) Neki tulajdonítható az első európai írásbeliség megjelenésére vonatkozó felfe¬dezés, azáltal, hogy 6-7000 éves írásjegyes cserépedényeket tanulmányozott.
    3) Zsófia már 1879-ben kimutatta, hogy kapcsolat van a tordosi jelek és az asszír – babilóniai írásbeliség között.
    4) Abban az időben, a leleteiben szereplő rovásjegyekre hívta fel a figyelmet, rávilágítva az ősi székely-magyar rovás jegyeire (például az „á, zs, t és c” betűkre).
    5) Régészeti leletei alapján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között.
    Kitünõ hely egy olyan múzeum létrehozására, mely az apa, fia és lánya jelentõségét mutatja be!

Hozzászólás a(z) Bálint Tibor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


7 − hat =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>