- Megközelítés: Dés ipari zónájába érve az első nagyobb mellékúton jobbra (tábla jelzi), majd a vasúton átkelve kb. 4,5 km után érünk Szentbenedekre.
Az első műemlék, melyet “hivatalosan” tábla jelez, így nagy elvárásokkal érünk a Kornis kastélyhoz. Az oldalsó bejáratnál állunk meg, így először a később épült újkastélyt járjuk be. A valamikor magtárként használt épületet a XX. század elején tették lakhatóvá, ekkor lett a Kornis család új lakóhelye. “Szokás szerint” iskola és óvoda működött benne, de már évtizedek óta csak a falubeli kölykök találkozóhelye. A meglehetősen egyszerű, dór oszlopsorral díszített kúriát megkerülve látjuk, hogy a hátsó rész beomlófélben, az ezelőtt hét évvel még az oromfalon látható családi címernek pedig ma már nyoma sincs.
Az ókastélyhoz megyünk, melynek kaputornya előtt ott őrködik a két unikornis. A régi, középkori eredetű várhoz a XVI. század végén építtetett reneszánsz épülettömböt Keresztúri Kristóf, Báthory István fejedelem bizalmasa. A kastély 1602-ben került a Kornisok birtokába, mikor Keresztúri Kristóf leányát, Keresztúri Katát feleségül vette Kornis Boldizsár háromszéki főkapitány. Az utolsó nagy építkezést Kornis Zsigmond rendelte el, így készült el 1720-ra a felvonóhíddal és farkasveremmel kiegészített kaputorony. A kapu fölött még látható a gróf egyszarvús-címeres emléktáblája és az építés éve.
Csatlakoznak hozzánk az újkastélynál lófráló gyerekek, akik nem szolgálnak túl sok történelmi ténnyel, de váltik hajtogatnak egy könnyező ikont, amelyet “a király” itt a kastélyban tartott. Sehogyse fér össze a fejemben a régi magyar nemesi család és az ortodox jelkép, de nincs igazam, mert Kornis Zsigmond gubernátor tényleg elhozatta a füzesmikolai ortodox templomból a Könnyező Szűz ikonját, és a kastély kápolnájában helyeztette el. (Az ikon egyébként ma a kolozsvári piarista templomban látható.) Nem tudjuk beazonosítani, hol lehetett az 1784-es részletes leírásban olvasható Szegelet bástya vagy a kastély első emeletén levő Úr háza, Asszony háza, Leányasszonyok háza, Dajkák háza, ahogy ma már a második emeleti Kápolnának és a Királyok palotájának sincs nyoma sem. Részben áll még viszont a Zöld bástya, mely az építőanyagként felhasznált halványzöld kövekről kapta a nevét.
Kornis Zsigmond leszármazottai a második világháborúig lakták a kastélyt, majd 1944 után menekülniük kellett. A gazdátlanul maradt épületet ekkor kezdték kifosztani a falubeliek, és amit nem lehetett elvinni, azt felgyújtották, könyvtárának 9000 kötetből álló gyűjteményét a Szamosba hajították…
Nem tudom elhinni, hogy a szinte teljesen leomlott/lerombolt ókastély ezelőtt hetven évvel még teljes pompájában állt. A birtok mai tulajdonosa egyébként a kastély utolsó urának, gróf Kornis Károlynak jelenleg Budapesten élő lánya, gróf Kornis Gabriella, aki néhány éve ellátogatott Szentbenedekre és felmérte, mit lehetne megmenteni az épületegyüttesből.
Nos, itt megint lenne egy kis munka. És megérdemelné az épületegyüttes!
A kastélyegyüttes – 1945-ig – az egyik legszebb reneszánsz kastély volt Erdélyben. Bár évtizedek óta szerepel a megmentendő műemlékek listáján, mivel nincs (állami, vagy privát) pénz a renoválására, állaga rohamosan romlik.
Visszajelzés: Kamerás kastélykémek – 5. rész | 22 nap alatt a kastélyok körül
Szerintem a tulajdonos sokat nem tett azóta, hogy meglátogatta a romokat. Egyre rosszabb a kastély állapota, pedig jobb sorsot érdemelne. Mit lehetne tenni? Ha K. Gabriellának nincs rá pénze, nem adhatná el? Vagy manapság már senki sem vesz romos kastélyt? A történelem egy része vész el a kastéllyal…
Sajnos ennyire nem egyszerű a képlet. Ha lenne komoly jelentkező, aki az épületeket használatra átvenné, renoválná, majd üzemeltetné, akkor maradna belőle valami az utókor számára… De nincs.