Kolozsvár – Toldalagi palota

A palota építészeti kialakítása abba a kolozsvári palota-sorba tartozik, amely  az 1774–1786 között Bánffy György (1746–1822) megrendelésére, Johann Eberhard Blaumann által épített Bánffy-palotát követi.

A két emléktábla szerint a palota építtetői Toldalagi László és Korda Anna voltak.

Az első, keltezetlen és aláíratlan tervek 1801 előtt készülhettek. A végső tervvariánstCarlo Justi (1768–1808) mérnök rajzolta, aki 1789-ben Küküllő, 1800-ban Torda vármegye geometrája, 1794–1796 között pedig geometra provincialis volt. 1801-re Justi elkészíti a palota költségvetését, a különféle tervvariánsokat és a részletrajzokat, a munkálatok mégis csak 1803-ban kezdődtek el az alapásásokkal és az építőanyagok megrendelésével. 1804-re elkészült a pince és a nyugati fal, illetve szerződést írnak aláKocsárdi Mihály kőfaragóval a kapuzat és az emeleti galéria oszlopai, a díszlépcső karfájának és a nyíláskeretek megfaragásáról. Az építkezés irataiban Kocsárdi mellettAnton Hartmann, a Bánffy-palotán is dolgozó kőfaragó neve is fennmaradt.

1805-ben meghalt Toldalagi László, de úgy tűnik, hogy a szomorú eset nem változtatta meg lényegesen az építkezések menetét. 1807-ben az épület majdnem készen állt és egy lakrészt már bérbe is adtak, talán az építőanyagok őrzésének okán is. Az épületet 1808-ban fejezték be a kőfaragó munkákkal és a kályhák megépítésével (Johann Gebhardt Refner és Samuel Binetz). A két emléktáblát Korda Anna1806-ban rendelte meg Csűrös Mihálytól, a Hoffmayer Simon (†1800) köréből kikerült szobrásztól. Ugyancsak Csűrös festette 1810-ben a Carlo Justi tervezte vasrácsokat, melyeket Ungvári István kovács készített el.

A palotát – mint a kor kolozsvári palotáinak nagy részét – kiadandó lakrészekkel építették, amely biztosította az épület fenntartási költségeit. 1809-ben Bánffy Pálbérelt egy hat szobás apartmant, és a fia volt az, aki a palotát örökölte: az építtető házaspár utód nélkül hunyt el, s a palota örökösét, Bethlen Katát gróf Bánffy Miklós vette el 1840-ben, akik amint a névbetűikkel jelzett ablakrácsok mutatják, különféle munkálatokat is végeztek az épületen. Ebben az időben itt élt Bethlen Kata testvére, Bethlen Domokos is, a konzervatív párt prominens figurája. Bethlen Miklós unokája, az író-politikus Bánffy Miklós, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka volt az utolsó nemesi tulajdonosa az épületnek, melyet a kommunizmus idején államosítottak. Ezután a palotában székelő fontosabb intézmények a kolozsvári bíróság és a Zenekonzervatórium voltak, egy ideig több helyisége az EME levéltári gyűjteményének raktáraként is szolgált. A palota jelesebb lakói közül a Reményikcsaládot, Bánffy Miklóst és Gheorghe Dimát említhetjük.

 Ma a Toldalagi-Korda palota a Babeş-Bolyai Tudományegyetem adminisztratív irodáinak ad helyet. 2007-ben az egyetem nagyarányú felújítást hajtott végre az épületen, amelynek sajnos áldozatul esett a történeti ajtó- és ablakrámák illetve kőkeretek legnagyobb része is.

IMG_5701_sIMG_5702_sIMG_5709_sIMG_8782_s

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


három − 1 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>