Pusztakamarást a Mezőség jelképeként is nevezhetjük, mára már szimbólumává vált, hiszen ez a település Kemény Zsigmond nyugvóhelye, Sütő András szülőfaluja.

Pusztakamarás Kemény birtok volt, a falu felett látható ma is a Kemény család elhagyott és omladozó kastélya. A rendszerváltás után visszakapott kastélyt sajnos ma sem gondozza senki, az idő belemélyesztette vasfogát és könyörtelenül rombolja az épületet.

Kemény Zsigmond regényíró ebben a kastélyban töltötte életének utolsó éveit, és itt is van eltemetve.

Az aranyosgerendi kastély vagy Kemény-Bánffy kastély a település református templomának a közelében, az Aranyos partján található.

Az aranyosgerendi Kemény-Bánffy kastélyról először egy1268-as dokumentumban tesznek említést, ekkor már a kastély a Gerendi család tulajdonában volt. 1597-ben a Gerendi család török pártsága miatt elvesztette birtokát és kastélyát, majd a Jósika és Sarmasághy családok tulajdonába került.

1629-ben Kemény Boldizsár átvette a falu egy részét Bethlen Gábortól, és 1861-ig a Kemény család tulajdonában volt. Kemény Sámuel (a Kemény család utolsó leszármazottja) halála után (1861), a kastélyt Kun Josephine és férje Wilhelm Klebelsberg örökölte. Később a Zichy és Bánffy család örökölte.

A két világháború alatt a kastély súlyosan megrongálodott, különösen 1918 és 1919 között. A kommunista rezsim alatt a Mezőgazdasági Szövetkezet működött az épületben, a melléképületek nagy részét lerombolták. Jelenleg s kastélynak 44 szobája van.

1990-ben a Bánffy család visszakapta a kastélyt és az aranyosgerendi telkeket, 2003-ban Bánffy István báró teljes vagyonát a „Bánffy Önkéntes Alapítványnak” adományozza.

A kastélyt egy fogyatékos gyerekkel foglakozó központnak adományozták.
A kastély 2004-ben felkerült a Kolozs Megyei Történelmi Műemlékek listájára.
Jelenleg üresen és elhagyatottan áll, tetőszerkezete omladozik, nincs aki gondját viselje.

2004 óta szerepel a kastély a Történelmi Műemlékek listáján. A kastélyt Béldy Ákos építtette a 19. században klasszicista stílusban népi elemek díszítéseivel, hiszen a Kolozs megyei prefektusi rang megszerzése után Gyekébe költözött.

Az épület téglalap alakú, rendelkezik földszinttel, pincével, emelettel és a tető szerkezettel. A bejárat két oldalán dór oszlopok vigyázzák még mindig a kastélyba belépőket, és ők fogják össze a vas korlátú teraszt is.

A kastély napjainkban nagyon bizonytalan állapotban van, a pincébe vezető lépcsők és az első emelet szinte már használhatatlanok, a vakolat potyog az épület faláról is.