A Szabók bástyája azon kevés műemlék közé tartozik, amelyek a vár bástyái (eredetileg 24 bástya volt) és kaputornyai közül megmaradtak. A szabók céhéről nevezték el, hiszen nekik volt a feladatuk, hogy védjék és karban tartsák a bástyát, de Bethlen-bástyaként vagy Bethlen tornyaként is ismert.

A bástyát a 15. században építették, együtt a várral, 1475-ben említik a leírásokban először. A bástyát 1924-ben és 1959-ben restaurálták, majd 1959-ben várostörténeti múzeummá alakították át. 2007 és 2009 között újabb felújítások következtek, és itt kapott helyet a városi művelődési központ. Kialakítottak egy hetven férőhelyes helyiséget, egy kiállítótermet, emellett könyvtár és kávéház is működik benne.

Az ötszögletű, három emeletes tömör épület majdnem teljesen dísztelen. A keleti oldalon Bethlen-címeres, kétrészes emléktábla található, melynek felirata jobbra keretben látható, alatta a magyar fordítás. Minden emeletén egy bejárati ajtó található, a legfelső a falak vivőfolyosójára nyílott. A bástya külső falát néhány lövőablak tagolja.

A Berde palota másnéven Benigni palota néven is ismert. A Szamos bal partján fekszik. Valószínűleg az eklektikus bérházat Benigni Éliás vagy Benigni Sámuel mészárosmester leszármazottja a 19. század utolsó éveiben, 1895-ben építtette.

Az épület stílusa a bécsi szecesszió eredetije – násnéven “Wiener Secession”, német nyelven – egy olyan műbvészeti irányzat eredménye, amely 1897-ben jelent meg Bécsben a müncheni szecessziós modell alapján – Munchner Sezession, 1892 – nemsokkal a berlini szecesszió megjelenése előtt – Berliner Sezession, din 1898.

A palotát a Bánffy család a XVIII. században építtette, és ez a palota az erdélyi barokk építészet egyik kiemelkedő alkotása. A palota egy 66 x 48 méteres négyszöget tölt ki, és 26 x 26 méteres belső udvart zár közre. Két oldalsó szárnya egy-egy sor helyiséget, első és hátsó szárnya két sor helyiséget zár magába.

A homlokzatot díszítő rokokó urnákat és istenszobrokat – Mars, Minerva, Apolló, Diána, Herkules, Perszeusz – Schuchbauer Antal szobrászművész készítette.
Erdély legszebb barokk palotájában 1951-ben létesült művészeti múzeum, ahol a híres román művészek: Th. Aman, N. Grigorescu, I. Andreescu, St. Luchian munkái mellett a nagybányai festőiskola jeles képviselőinek (Hollósy, Ferenczy, Torma, Réti, Ziffer) művei, valamint Nagy Imre, Nagy István, Szervátiusz Jenő, Gy. Szabó Béla alkotásai is otthonra leltek.

A palota több évtizeden át adott otthont Erdély Főkormányzójának. Az is elmondható az épületről, hogy itt vendégeskedett a Kolozsvárra látogató I. Ferenc császár, később I. Ferenc József osztrák–magyar császár és király őfelsége is. Még egy büszkeség: itt hangzott el Liszt Ferenc hangversenye a város nemes közönsége előtt.

A palotában egy ideig a Nemzeti Kaszinó működött, majd az 1920-as évekkel kezdődően a díszudvaron filmszínházat, a földszinten pedig kávéházakat és üzleteket alakítottak ki. Ma a Szépművészeti Múzeum tárlatainak ad otthont.